Ki tud többet az egészségemről: én vagy a tudomány?

Amikor kezdetben vega majd vegán éttermet vezettem, akkor kategorikusan elkerültem az egészség mint hívószó használatát. Hiába vált elcsépeltté az egyik legfontosabb eszménk is, nem biztos, hogy közelebb jutottunk a megfejtéséhez.

Mire gondolunk, mikor a saját egészségünkre hivatkozunk? Mi az elképzelésünk az egészségünkről? Ha idén még egészségesebb vagyok, akkor tavaly mi voltam?

Stephen Fry

Ugyan hányszor hallottuk már akár a saját szánkból is, hogy “csak egészség legyen, a többi nem számít”, és vajon ilyenkor milyen relativizált állapotra gondolunk?

Minden alkalommal, mikor ezen a témán gondolkozom az alábbi kérdéskörökből merülnek fel ötleteim:

• egészség = nem meghalni?
• egészség = nem szenvedni?
• egészség = mikor nem kell foglalkozni az egészségünkkel
• új egészség = csak az egészségünkkel törődünk!

Az ember amint ráébredt természetére, hogy élete folyamatos kéretlen változás és instabilitás, elkezdte felértékelni az állandóságot és a mindenhatóságot. Kitalált olyan fogalmakat, hogy “örök”, “végtelen”, “halhatatlan”, “mindentudó”. Ezek valamennyire a fejlődéstörténetünk irányának is mondhatók.

Előbb volt a szükség és az ösztön, később viszont már a tapasztalat, ismeret lett az uralkodó nézet. A módszeres és rendszerezett emberi tapasztalat elvezetett minket a medicina világába, ahol a nemmeghalni ambíció a nemszenvedéssel egészült ki. Részeredmény: mi itt Európában átlagosan 81 éves korunkig húzzuk. (Ez a mutató a magas jövedelmű országok esetében az utóbbi 130 évben duplázódott meg, ami jórészt a csecsemőkori halálozások visszaesését jelenti). Forrás

A szenvedés megközelítése sokkal nehezebb. Kezdjük a végéről, a trendi halálokok irányából. Ezen életútvégi szenvedések folyamán nem is mi halunk meg, hanem a szerveink, de sajnos ez még sok esetben számunkra is végzetes.

Légúti megbetegedések, vastagbélrák. Ráadásul a magyarok ezekben a krónikus szervi megbetegedésekben rendszerint toplistásak.
Feltevés3: Akkor vagyunk egészségesek, ha nem vagyunk betegek! De ha mégis azok volnánk, akkor a tévében 12 percenként javasolnak nekünk vény nélkül kapható fingáscsökkentő vagy köhögéscsillapító szert, köszönjük.

A baleset a szarabb vagy a mellrák?

A tudomány jobban tudja

“A Meikirch modell szerint az egészség a jóllét állapota, amely az egyéni képességek, az életút során keletkező kihívások, valamint a társadalmi és környezeti befolyásoló tényezők közötti kölcsönhatások eredménye. “

Szerintem a szenvedést a kihívások szó mögött kereshetjük. Eufemizmussal vádolom, pedig a kihívás szó a mi kultúránkban a megdicsőülést jelképezi. Ez a kétarcú szó a verseny és az önmeghaladás alaphelyzete. Idézném ezeket az életút során keletkező és/vagy a környezetből származtatható kihívások eredőit:

• tiszta vízhez való hozzáférés és a megfelelő menynyiségű és minőségű táplálék
• megfelelő higiénia, a hideggel, nedvességgel és természeti katasztrófákkal szembeni védelem
• környezeti szennyezettség
• anya-gyermek kapcsolat
• társas viszonyok és a szabadidős tevékenységek
• család, az iskola és a munkakörülmények
• biológiai potenciál, öröklött tulajdonságok, genetika

Van egy ultimate megoldási stratégia a kihívásokkal szemben: a tehetetlen közöny. Vagy ha ez túl patológikusnak tűnik, akkor az elfojtás! Szenvedéstagadó rizikós féligazságok kezdőcsomag: “ami nem öl meg, az megerősít”, “addig nem vagyok beteg, amíg orvos nem lát”, “öregapám is élt 80 évet”. Vagy egy kevésbé macsó irány: ne feledjük a szenvedéseinket a panaszkodás és nem a segítségkérés formájában kifejezésre juttatni.

Minden ember felelős azért, hogy hogyan használja magában a biológiai potenciált és mekkora gondot fordít a személyes potenciál fejlesztésére. Az egyén döntése, hogy hogyan reagál a kihívásokra, hogyan kezeli az emberi kapcsolatait, hogyan vesz részt a társadalom életében, hogyan viszonyul a természeti környezethez.

A kihívások lehetnek élettani, pszichoszociális, vagy környezeti vonatkozásúak; az egyén helyzetétől és a körülményektől függenek, de minden esetben az egyensúly megbomlása az egészség megromlásához vezet.

Forrás

A tudomány azt mondja, hogy az egyén mindenképp felelős, ami jó hír a kontrollmániásoknak. De az egészség/jóllét foka mégis inkább az egyén és a társadalom valamint a környezet egyensúlytalan kölcsönhatásának eredménye. Ugye megmondtam az elején, hogy ez jócskán túlmutat az épp most akciós chia mag fantasztikus élettani hatásain.

Egészséges társadalom

Nem a megszállott fitneszguruk az egészség papjai, nem is a vegán éttermesek és még csak nem is a háziorvosok. Hanem a társadalmi szerveződésünk döntéshozói. De abban szerintem egyetértés van, hogy minden önkéntes próféta részére az információforrást a tudomány fejlődéséhez hozzájáruló kutatók jelentik, akik jobban ismerik az ember biokémiai, fizikai és pszichés felépítését, mint mi saját magunkat.

Bízhatunk egy olyan “iparágban”, ami hetente-havonta szállít egymásnak akár tökéletesen ellentmondó téziseket? Hányféle kutatóintézetnek kell és hányszor kimutatnia ugyanazt a döntéselőkészítő ismeretet, hogy tömegesen elhiggyük?

Kb. két perce hallgattam meg Barabási Albert Lászlóval egy beszélgetést, amiben szó volt a híres hálózatkutató Foodome projekjéről. Ennek keretén belül többek között azt vizsgálja, hogy mik az anyagcserénknek kedvező molekulák, az ezekből felépülő ételek, valamint az általuk kirajzolódó diéta.

Elmondja, hogy rossz szokásaink (“a nyugati élelmezés”) rabjai vagyunk, amit nagyon nehéz megváltoztatni.

Kiemeli a mediterrán ételek csodakombinációit, amikre számtalan kutatási eredmény mutat évtizedek óta. Gondolhatjuk, hogy akkor most megint felfedezte a spanyol viaszt, dejó, deeredményes.
Szerinte az egészségesen táplálkozó társadalom létrehozható, pláne egy Magyarország méretű országban, ami ráadásul agrár bázisokra is épül. A termelést nem produktivitás és versenyképesség, hanem egészség szempontjából kellene megreformálni. Forrás

A 2022-es költségvetést már úgy kell tervezni, hogy a jelenlegi 15 százalékosról 80 százalékosra emeljék a nemzeti társfinanszírozást a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében. A Portfolio számításai szerint ez azt jelenti, hogy csaknem megnégyszereződik a vidékfejlesztési forrás kerete: 180 milliárd helyett közel 4000 milliárd forinttal kell kiegészíteni az EU-s keretet, tehát a többlet magyar állami kifizetés több évre elosztva összesen körülbelül 3800 milliárd forint lehet. Hogy ez a pénz pontosan mely szereplőkhöz kerülne, azt egyelőre nem lehet tudni. https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/14/20-millio-embert-is-el-tudna-latni-a-magyar-mezogazdasag-ha-levegohoz-jutna/

Kép forrása

Ehhez képest szerintem már mind tudjuk, hogy a mediterrán diéta:

• a sok friss zöldség és gyümölcs fogyasztását
• az állati eredetű fehérjék helyett a növényi eredetű proteinek előnyben részesítését
• a hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonafélék és olajos magvak fogyasztását
• a zsíros, vörös húsok fogyasztásának korlátozását
• a rendszeres halfogyasztást (heti 2–3 alkalommal)
• a tejtermékek fogyasztásának csökkentését
• az egészséges zsiradékok, elsősorban az olívaolaj előnyben részesítését
• a finomított, feldolgozott élelmiszerek és cukros ételek fogyasztásának radikális csökkentését
• a sózás helyett a fűszerek, fűszernövények előnyben részesítését ajánlja.
  Forrás

Hát hinni hihetnénk a mindenttudó kutatóknak, de sok esetben a pénz áramlásának vagyunk kitettebbek. Viszont a pénzen végülis veszünk majd magunknak vény nélkül kapható gyógyszerbe zárt egészséget, vagy új szerveket, kinek mire futja.